A KPSE Észak régió miskolci sportkörzetének tagjai nagy örömmel indultak útnak a pandémiás időszak okozta hosszú bezártság megszűnése utáni kirándulásaikra.

2021. május 1. Rudabánya

Körtúránk első állomásaként a Rudabánya határában található bányatóhoz kirándultunk. Rudabánya Kazincbarcikától észak-keletre 20 km-re található, 3000 lakosú kisváros, elsősorban a Megyei Bányászati Múzeumáról, valamint 33 méter hosszú gótikus templomáról nevezetes. A középkorban virágzó bányaváros, 1945 után újra komoly szerepet kapott Magyarország vasércbányászatában, de 1985-ben a bányát bezárták, beszüntetve a bánya vasércbányászatát és dúsítását. Várossá avatása 2008-ban történt.

Magyarország egykori egyetlen vasércbánya-helyén létrejött természeti csoda 2 kisebb tóból jött létre. Meredek vörös, fehér és sárga sziklafalak között meghúzódó türkizkék színű, kristálytiszta vizű, 300 méter hosszú és 80 méter széles tó legmélyebb része 60 méter, így hazánk legmélyebb tava. A rudabányai bányató 1985 körül jött létre miután a bányászat elérte a karszt szintvizet, és a bányászat befejezésével a víz leszivattyúzását is megszüntették. A környékén található tanösvényeket bejárva, illetve a kiépített kilátó pontokról gyönyörködtünk a csodálatos panorámában, melynek lélegzetelállító szépsége, vadregényes környezete már sok forgatócsoportot is a helyszínre csalt, különböző romantikus és kalandfilmek színhelyeként. Érdemes tudni azoknak, akik ide ellátogatnak, hogy a hívogatóan csillogó víztükörre szigorú fürdési tilalom érvényes az év minden szakaszában, külön engedéllyel képzett búvárok merülhetnek csak a bányatóba.

Sajnálatunkra a 12 millió éves Rudapitheus hungaricus maradványait rejtő Majomszigetet zárva találtuk.

Túránkat a Keleméri mohos tavak felkeresésével folytattuk, zárásként pedig a nemrég elkészült Putnoki kilátóból szemlélhettük meg csodaszép környezetünket.

A látványos természeti környezetekben sorra került túranapunk befejezése után jólesően kifáradva, de örömmel nyugtázhattuk hosszú idő után ismét remek napot tudhatunk magunk mögött.

 

Zempléni kalandozások

Az „Ismerd meg megyénk szép helyeit” mozgalom jegyében következő utunk Zemplénbe vitt. Elsőként a Füzérradványban található Károlyi kastélyt kerestük fel. A kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette. I. Lipót császár 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta, majd később, a XIX. században Károlyi Ede építette át Ybl Miklós tervei alapján romantikus eklektikus stílusban. A kastély 2018 május végétől felújítás alatt áll, így a Károlyi Ede által az itáliai reneszánsz remekeivel berendezett épületbe nem mehettünk be, azonban a külső homlokzat, illetve a hatalmas park így is rengeteg látnivalóval ajándékozott meg bennünket.  Az összességében 140 hektáros park különleges klímájú angolkertje teljes felújításon esett át, amivel visszanyerte régi fényét. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb és legszebb országos jelentőségű természetvédelmi területének nyilvánított parkjának bejárása közben újabb és újabb érdekességek tárultak elénk (halastavak, hidak, ösvények, számos növényfaj). Hatalmas platánok, köztük az 1721-ben ültetett gigantikus Rákóczi-platánnal, az ország legnagyobb faóriásai, valamint terebélyes, mézillatú hársak árnyékában mindenki elfogyaszthatta piknikcsomagját.

A Zempléni hegység másik kiemelkedő látványosságát, Kőkaput délután kerestük fel. Sziklaszirten álló vadászkastély, alatta a romantikus hangulatú náddal és sással benőtt tó lélegzetelállító látványt nyújtott. A környékre jellemző ízvilágot a kastély mellett üzemelő étteremben kóstolhattuk meg.

Hazafelé tartva letértünk a Hercegkúti Pincesorra. Finom tájjellegű nedűk megkóstolása után vidáman érkeztünk haza.

Kiss Csaba
területi elnökhelyettes