Derecske posta dolgozói a rekkenő hőség elől a város határában található horgásztó partjára települtek ki augusztus utolsó szombatján.
Nem csak a vízpart, de a mellette lévő erdő is csökkentette hőérzetünket.
A gyülekezőt követően felkészítették az ebédet, ezt követően pedig megkezdődött a Tízpróba verseny.
A családokat négy csapatra osztva különböző ügyességi versenyeken mérhették össze tudásukat a résztvevők.
Volt horgászverseny, ahol összemérte erejét a posta apraja-nagyja:
A siker nem maradhatott el:
De hogy a horgászat gyönyöreit ne csak néhányan ismerjék, arról is gondoskodtam:
A horgászverseny után labdás blokk következett. Volt kislabdával célba dobás,
focilabdával célba rúgás, ahol kevés volt eltalálni az ásványvizes palackot, mindezt úgy kellett megtenni, hogy az nehogy felboruljon…
Nagy sikere volt az asztali focinak, ahol a pingponglabdát az ellenfél kapujába kellett befújni:
A nagy melegben jól esett a hűsítő, logikai feladatként jegeltünk, ahol a csapatoknak úgy kellett elszámolni 30-ig, hogy minden 3-as számot tartalmazó és 3-mal osztható szám helyett a jég szót kellett mondani. Nem is volt olyan egyszerű!
A sziámi versenyben a versenyzők válltól kézfejig összenőve tették meg a versenytávot, majd kötélhúzásra is sor került:
A képen nem látszik jól: kisujjal kellet úgy elhúzni az ellenfelet, hogy a cérnaszál ne szakadjon el.
A családi adok-kapokban úgy kellett a gyufásdobozt átadni a családtagoknak, hogy ne essen le, a kéz használata pedig tiltva volt.
A cipelő versenyben előbb a feleséget kellett elvinni, majd az a férjet segítette haza:
A legnagyobb sikert a dobozkerülés aratta: a földre lerakott dobozokat bekötött szemmel
kellett úgy kikerülni, hogy ne boruljon fel egy sem. (Hogy nem látszik a képen egy doboz sem? A szem bekötése után természetesen azokat elvettük…)
A társaság nagyon jól érezte magát, jól sikerültek a feladatok, finom volt az ebéd, sőt még eredményhirdetést is tudtunk tartani. Itt kell megemlítenem Bárány Gyula támogatását a Posta Biztosítótól és a Debreceni Igazgatóság marketinges segítségét
Béres Barna személyében, akiknek a segítségével létre jöhetett a díjkiosztás is.
Természetesen köszönjük a Kelet-magyarországi Postás Sportegyesület segítő támogatását is.
A nap végén hangzott el egyik munkatársam szájából: nem az a lényeg, hogy merre jártunk, hanem az, hogy jól éreztük magunkat.
Sajnos több képet a verseny szervezője a lebonyolítás közben vagy nem készített, vagy nem tudta jól kezelni a gépet.
Aki nem más, mint e sorok írója, természetesen egy képen sem szereplő:
File József
postavezető