A téli időszakban a szabadtéri sportolási lehetőségek jelentősen lecsökkennek. Az aktivitás megőrzése, a postások egészséges életmódjának fenntartása érdekében a Kelet-magyarországi Postás Sportegyesület újabb sportágban, a korcsolyázásban nyitott új lehetőséget a debreceni SE tagok számára.

2009. december – 2010. március között két helyszínen, ingyenes, illetve kedvezményes korizást vehettek igénybe az érdeklődők az SE támogatásával. Az új kezdeményezés igen népszerűnek bizonyult, melyet az alábbi élménybeszámolók is megerősítenek.

Sohasem késő „Lelkes anyukaként igyekszem a legtöbb lehetőséggel megismertetni a gyermekeimet és örülök, ha a család minden tagja részt vesz a szabadidős programokban. Egyik vasárnap délelőtt, a tél örömeit kihasználva nagy kedvvel indultunk korcsolyázni. Mivel a kislányom és a férjem már évek óta korcsolyáznak, a kisfiamon és rajtam volt a sor. Az edző személyében Apa lelkesített minket. A 4 éves fiam azonnal ráérzett a jég örömeire, azonban kicsivel később már én is felbátorodva csúszkáltam. Számomra ismét bebizonyosodott, hogy 30 fölött is lehetséges új dolgokat megtanulni, illetve megszeretni, ezért mindenkit arra biztatok, hogy próbálja ki bátran a korizást!” (Székiné Kalmár Ilona) Mozdulnod kell! „15 éves voltam, amikor Karácsonyra korcsolyát kaptam ajándékba. Első jégre lépésem alkalmával sikerült egy alapos térdzúzódást begyűjtenem. Szüleim aggódva várták gyógyulásomat, vajon rámerészkedek-e még valaha a jégre. Örömmel nyugtázták, hogy nem adtam fel, mert vonzott a jégpálya hangulata, a korcsolyázás élménye! Több-kevesebb sikerrel megtanultam korizni. A mai napig nagyon szeretem, gyermekeimet pedig már kicsi korban igyekeztem megtanítani erre a szép sportra. A Postás SE jóvoltából ezen a télen is több alkalommal volt szerencsénk korcsolyázni a Nagyerdei Jégpálya jegén.

Hétvégén a reggeli órákban szeretünk menni. Ilyenkor még minden csendes, alig van forgalom az utakon, a legtöbben még alszanak. A jégpályán viszont már zajlik az élet! Szól a zene, kicsik-nagyok kipirult arccal, jókedvűen siklanak a jégen. Minden alkalommal látunk felnőtt kezdőket, akik lelkesen barátkoznak a jég adta lehetőségekkel. Tehát sohasem késő elkezdeni! Bizony néhányszor azt is megtapasztaljuk, – legyen az kezdő, vagy haladó korizó – hogy a jég igen csúszós! Jó látni, ahogy az egykori „pálya ördögei” – akiktől annak idején félve húzódtunk félre – ma csemetéiket tanítják különös gondossággal korcsolyázni. Nem beszélve a jéghokis palántákról, akik még alig látszanak ki a földből, máris olyan ügyesen száguldoznak, hogy öröm nézni őket!

A természet szépségeiről se feledkezzünk meg, hiszen a jégpályát körülvevő havas fenyőfák látványa lenyűgöző – különösen, ha a nap is süt! Végezetül, – és biztatásként – a hideg, zord tél sokkal gyorsabban eltelik, és a jókedvünk is megmarad, ha – a hétköznapok stresszes óráit elfeledve – a sportot beiktatjuk az életünkbe! Ne feledd: „Mozdulnod kell!”„(Béni Gyuláné) Jeges örömök, avagy ki korán kel karcmentes jeget lel „Nagyon fellelkesültünk az ötlettől, hogy a Postás SE révén a kori tudásunkat is csiszolgathatjuk. El is határoztuk, hogy hétvégén felkerekedünk és irány a koripálya.

Megnéztük az időpontokat és szombat reggelre esett a választásunk. Ekkor még nem is gondoltunk bele, hogy az egész heti fáradságos munka és péntek esti szórakozás után jólesne szombat reggel kicsit tovább az ágyban maradni és durmolni. De ébresztett a telefonvekker és persze a barátok: ugrás ki az ágyból, mert vár a jég! Kalandos utunk vezetett a Nagyerdei koripályára, már útközben tapasztaltuk mennyire fáradtak is vagyunk, a szokásos reggeli kávénk és a reggeli friss, metsző hideg sem tudta elűzni szemeinkről az álmosságot. Ám ez csak addig tartott, amíg megpillantottuk a pályát, ahol még egyetlen ember és egyetlen karcolás sem volt. Rögtön felvidult az arcunk, hogy elsők lehetünk a jégen, a mi korink ejtheti az első karcokat.

A kezdeti bemelegítő körök után próbálkoztunk (volna) néhány „figurával” is. Mi tagadás van még mit tanulnunk, de találkoztunk olyan gyakorlott korisokkal is, akik egy jégtáncos koreográfia elemeit gyakorolták. Azért egy-két apró mozdulattal mi is fejlődtünk és a reggeli hideg után még a nap is előbújt melengetni és még több mosolyt csalni az arcukra. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a zene, mozgás és jókedv mellett milyen gyorsan repül az idő és milyen jóleső érzés újra cipőbe bújni. Hazafelé pedig nyugtázhattuk magunkban, hogy nemcsak jól éreztük magunkat, de ma is tettünk egy lépést az egészségünk érdekében: a mozgás mindig hasznos, különösen, ha jó levegőn töltjük. És boldogsághormonok termelődésével sem volt gond. Próbáljátok ki Ti is és ne szegje kedvetek a hideg vagy a lustizás!” (Mosolygó Etelka, Simonváros Ágnes, Szabó Katalin) Fedettpályás korizás „Ebben a szezonban már több alkalommal voltunk a családdal a Jégcsarnokban.

Kislányom az elmúlt hetekben tett szert magabiztosabb korcsolya tudásra. Nagyon örülünk az egyesületi kezdeményezésnek, ennek köszönhetően még rendszeresebben látogatjuk meg mindkét debreceni pályát. Minden mozgást szerető ember figyelmébe ajánlom a korizást, hiszen nagyon kellemes szórakozást biztosít a családok, barátok számára. A Jégcsarnok a korszerűsége, míg a Nagyerdei koripálya a szabadtéri hangulata miatt nyújthat szép élményeket.” (Béres Barna) Örömteli, hogy a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált, melyre alapozva a következő idényben Debrecenben a korcsolyázás népszerűsítése tovább folytatódik.

Rácz Béla
SE Elnök-helyettes